Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szklanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi. Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.
Lengyelország elérte, hogy egyes tételeket – ha a teljes magánnyugdíj-pénztári kifizetéseket nem is - az unió mégis figyelembe vegyen az államadósság és a költségvetési deficit számításakor. Ha nekik sikerült megegyezniük az EU-val, akkor nekünk miért nem? Sokak szerint a magyar kormány kapkodott, pedig könnyen elképzelhető, hogy Brüsszelben elénk sem gördítettek volna akadályt. Így viszont a faltörő kos szerepét játszottuk az európai nyugdíjjátszmában, amelynek hasznát mások fölözik majd le.

Augusztusban kilenc EU-ország - köztük Magyarország kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását. Azt próbálták elérni, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban, ugyanis ez a módosítás szerintük a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná.
Ám miközben az eurózóna szigorúbb tagjai egyáltalán nem akarnak közösködni azokkal a tagállamokkal, akiknek nincsen nyugdíj-előtakarékossági alapjuk, azok, akik megtartják, nagyobb költségvetési mozgásteret kaphatnak, és nem mellesleg így "kedvezménnyel" vezethetik be az eurót.
Ám miközben az eurózóna szigorúbb tagjai egyáltalán nem akarnak közösködni azokkal a tagállamokkal, akiknek nincsen nyugdíj-előtakarékossági alapjuk, azok, akik megtartják, nagyobb költségvetési mozgásteret kaphatnak, és nem mellesleg így "kedvezménnyel" vezethetik be az eurót.
A lengyel pénzügyminisztérium múlt hét végi közleménye szerint sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal abban, hogy figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét a hiány kiszámításakor. Ennek köszönhetően, másképpen ért célt a magyar és a lengyel kormány a költségvetési deficit ügyében.
Olli Rehn, gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szóvívője a hét elején bejelentette: nincs szó a deficitszámítás változásáról nyugdíjügyben. Megerősítette, hogy Barroso múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott Donald Tusk lengyel kormányfővel a témában, és „megállapodtak abban, hogy minden nemzeti nyugdíjrendszert alaposan értékelni kell” az államháztartási deficit megállapításakor. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta: a felek valóban közelednek a megállapodáshoz ebben a tekintetben, olyannyira, hogy még december 16-17 én lesz az Európai Bizottság következő ülése, melyen bejelenthetik hivatalosan is a döntést.
A nagy ötlet
Az lenne a változtatás célja, hogy az államháztartásból a magán nyugdíjpénztárakhoz kerülő pénzt a kormányzati szektoron belül lehessen könyvelni. Ily módon nem jelenne meg az államháztartási mérleg kiadási oldalán az a nyugdíjjárulék és egyéb költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal. Más szóval, az éves államháztartási hiány ennyivel csökkenhetne, vagy egy másik megoldási lehetőség szerint ennyivel legálisan lehetne növelni a hiányt, akár a 3 százalékos korláton túl.
"Az Európai Bizottság már nem tagadja annak tényét, hogy a nyugdíjreform költségét számításba kell venni a közadósság és a hiány kiszámításában" - olvasható a lengyel pénzügyminisztérium sajtóosztályának közleményében. A részletekről jövőre, az első negyedév végéig döntenek az EU gazdasági és pénzügyminiszterei - tették hozzá.
Korábbi számítások szerint, ha az átutalt nyugdíjjárulékokat a kormányzati szektoron lehetett volna elkönyvelni, akkor Magyarország idei hiánya papíron a GDP körülbelül 1,4 százalékával kisebb lenne. Így a tervezett 3,8 százalékos hiány helyett az idei hiány a GDP-nek csak mintegy 2,4 százaléka lenne, bőven az EU-ban előírt legföljebb 3 százalék alatt. Hasonló úton-módon csökkenne az államadósság is. Így az ország a jövő évi határidő előtt egy évvel szabadulhatott volna az EU-beli túlzottdeficit-eljárásból.
Lengyelország más szempontból is „sztár lehet”. Megugorhat a kereslet a lengyel államkötvények iránt azután, hogy a kelet-európai ország megegyezett Brüsszellel a költségvetés új elszámolásáról. Már most a 10 éves lejáratú lengyel államkötvényekért már csak 295,4 bázisponttal magasabb hozamfelárat kérnek, mint a referenciának tekintett német állampapírokért.
Lengyelország más szempontból is „sztár lehet”. Megugorhat a kereslet a lengyel államkötvények iránt azután, hogy a kelet-európai ország megegyezett Brüsszellel a költségvetés új elszámolásáról. Már most a 10 éves lejáratú lengyel államkötvényekért már csak 295,4 bázisponttal magasabb hozamfelárat kérnek, mint a referenciának tekintett német állampapírokért.
A csehek is felismerik a lényeget
Merkel meghívta a cseheket és a lengyeleket az eurózónába, ahol a nyugdíjasok pár év múlva euróban kaphatják meg járandóságukat. Az utóbbi hír szorosan kapcsolódik az egyre bonyolultabbá váló, és egyre élénkülő európai nyugdíjvitában, mivel Necas cseh miniszterelnök részben éppen a cseh nyugdíjrendszer problémáival háríttotta a német közeledést. Csehország egyike azoknak az euró-szkeptikus államoknak, amelyek, ha akarták volna, már bevezethették volna az eurót, de nem tették. A német közeledés feléjük logikus, hiszen Németország Csehországhoz (és a már bent lévő Szlovákiához) hasonlóan szigorúbb euróövezeti szabályokat szeretne elérni. Lengyelország pedig az elmúlt hónapokban következetesen összekötötte a nyugdíj-elszámolási vitát az eurózóna jövőre megújítandó stabilitási és növekedési paktumával. (A fotón Merkel és Necas)

Körvonalak, konkrétumok nélkül
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az uniós pénzügyminiszterek múlt heti találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarország, azzal együtt, hogy most már nem lesz érintett a magánnyugdíj-pénztári befizetések költségvetés-számítási figyelembe vételének kérdésében, továbbra is szolidáris azokkal a tagállamokkal, amelyek ebben ma is érdekeltek, mert fenntartják a három pillért.
Ő is úgy fogalmazott: körvonalazódik, de még nincs teljes egyetértés abban, miként érvényesítsék a magánnyugdíj-pénztári pillér pénzügyi következményeit, miként részesüljenek az ezen pillért alkalmazó országok az őket megillető kedvező elbírálásban.
Faltörő kos lettünk!
A második nyugdíjpillér kvázi visszaállamosításával aztán komoly hátszelet adtunk azon tagállamoknak, amelyek továbbra is bíznak a kedvező elbánásban, de okkal óvakodnak hasonlóan radikális lépések megtételétől. Bár a megállapodásra még várniuk kell, úgy tűnik, végül nekik lesz igazuk.
Magyar szempontból a történet leegyszerűsítve arról szólt, hogy a kormány miből finanszírozza a megszorítások nélküli adócsökkentést: magasabb deficitből vagy a pénztártagok megtakarításából. Az unió makacssága és a kormány türelmetlensége miatt most az utóbbi változat valósul meg. Azt azonban látni kell, hogy – megfelelő növekedési hatások nélkül – mindkét megoldás emeli az államadósságot, csak az egyik azonnal, látható módon, a másik a jövőben, bújtatva.
Magyar szempontból a történet leegyszerűsítve arról szólt, hogy a kormány miből finanszírozza a megszorítások nélküli adócsökkentést: magasabb deficitből vagy a pénztártagok megtakarításából. Az unió makacssága és a kormány türelmetlensége miatt most az utóbbi változat valósul meg. Azt azonban látni kell, hogy – megfelelő növekedési hatások nélkül – mindkét megoldás emeli az államadósságot, csak az egyik azonnal, látható módon, a másik a jövőben, bújtatva.
És ez az igazi probléma.
Évekig is elhúzódhat a döntés
A törvény Schmitt Pál köztársasági elnök aláírásával válik hatályossá, erre akár napokon belül sor kerül. Emellett az is tudható, hogy számos, a friss jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelem érkezik majd az Alkotmánybírósághoz a következő napokban – a Stabilitás Pénztárszövetség már korábban kilátásba helyezte, hogy az AB-hez fordul –, a Lázár János-féle hatáskörszűkítés miatt azonban most már kérdéses, hogy a taláros testület melyik alapjog sérelmére hivatkozva vizsgálhatja egyáltalán a jogszabályt.
Mivel a nyugdíjügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, maga az EU nem szól bele az amúgy – a pénzügyi biztos szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint – általuk is „aggodalommal szemlélt” átalakításba. Ennek ellenére az EU is beavatkozhat, ha az általa fontosnak tartott alapelvek - például a szabadságjogok - sérülnek. Erősen kérdéses azonban, hogy a kezdődő magyar EU elnökség előtt Brüsszel hajlandó lesz -e bajszot akasztani a magyar kormánnyal. Nem véletlen, hogy az előzetes jelzések szerint nyártól - a magyar elnökség végétől - már szankcionálni akarják a magyarhoz hasonló megoldásokat. Ha pedig az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül - amire jó esély van - e fórumon csak több év múltán lehet döntésre számítani.
Mivel a nyugdíjügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, maga az EU nem szól bele az amúgy – a pénzügyi biztos szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint – általuk is „aggodalommal szemlélt” átalakításba. Ennek ellenére az EU is beavatkozhat, ha az általa fontosnak tartott alapelvek - például a szabadságjogok - sérülnek. Erősen kérdéses azonban, hogy a kezdődő magyar EU elnökség előtt Brüsszel hajlandó lesz -e bajszot akasztani a magyar kormánnyal. Nem véletlen, hogy az előzetes jelzések szerint nyártól - a magyar elnökség végétől - már szankcionálni akarják a magyarhoz hasonló megoldásokat. Ha pedig az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül - amire jó esély van - e fórumon csak több év múltán lehet döntésre számítani.

Feléljük a nyugdíjvagyont!
A rövid távú előnyökért cserébe feléli a magyar kormány a nyugdíjvagyont, a legnagyobb probléma pedig azzal van, hogy folyó kiadásokat is finanszíroz az állam a rendkívüli bevételeiből, miközben a kiadási oldalhoz nem nyúl érdemben hozzá. Ezt Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkár-helyettese és vezető közgazdásza a Portfolio.hu-nak adott interjújában mondta, aki szerint a második pillér megszüntetése bizalomvesztéssel jár, miközben a látható strukturális reformok elmaradása a későbbiekben meg fogja bosszulni magát.
Mindenesetre az év végére fontos tabuk dőltek meg az európai nyugdíjrendszerben: a német adófizetők először segítették ki technikailag a görög nyugdíjkasszát, a magyar és a bolgár kormány pedig elkezdte költeni a fogyó népesség előtakarékossági alapjait. Az elöregedő kontinensen pedig egyre több polgár nem onnan kapja a nyugdíjat, ahol szavazhat, és az EU is lépéskényszerbe került.
Magyarország és Bulgária a nyugdíjreformerek táborából lényegében átnyergelt a többséghez, vagyis már maga sem érdekelt a magánpénztárak kedvezményes maastrichti elszámolásában ilyen pénztárak hiányában. A status quo esélye rövid távon ezzel tovább nőtt. A magyar és bolgár lépés mégis különös helyzetet hoz létre azzal, hogy csökkenti a reformerek táborát, de élesebbé teszi az Unión belüli ellentéteket. Az EU leendő nyugdíjpolitikáját megalapozó Zöld Könyv javaslatai éppenséggel ennek a technikai lehetőségeit is előkészítik akkor, amikor az állami és magánnyugdíjrendszerek statisztikai nyilvántartási rendszerét összevethetővé teszik egymással és az államháztartási statisztikákkal.
Magyarország és Bulgária a nyugdíjreformerek táborából lényegében átnyergelt a többséghez, vagyis már maga sem érdekelt a magánpénztárak kedvezményes maastrichti elszámolásában ilyen pénztárak hiányában. A status quo esélye rövid távon ezzel tovább nőtt. A magyar és bolgár lépés mégis különös helyzetet hoz létre azzal, hogy csökkenti a reformerek táborát, de élesebbé teszi az Unión belüli ellentéteket. Az EU leendő nyugdíjpolitikáját megalapozó Zöld Könyv javaslatai éppenséggel ennek a technikai lehetőségeit is előkészítik akkor, amikor az állami és magánnyugdíjrendszerek statisztikai nyilvántartási rendszerét összevethetővé teszik egymással és az államháztartási statisztikákkal.

Másnak minden, nekünk semmi?
A dolgok jelen állása szerint 2015-ben Lengyelországnak és Csehországnak (ha úgy akarja) lehetnek magánpénztárai és eurói is, Magyarországnak pedig valószínűleg egyik sem lesz. Bár, ahogy pont a csehek sokat mondják, az eurózónának is megvannak a maga hibái, azért a forintzóna sem egy leányálom: a magyar cégeknek minden hitelre öt százalékkal magasabb országkockázati felárat kell fizetniük, mint a szlovák versenytársaiknak, és a szlovákok előnye fokozódik. Ráadásul a cseh és a lengyel nyugdíj a szlovákhoz hasonlóan euróban lesz megfizetve.
Utolsó kommentek