Péntek este beterjesztette a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvényjavaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
De miről is szól az a javaslat, amely alajaiban változtatja meg a nyugdíjrendszert, hiszen a nemzetgazdasági miniszter közölte, aki nem lép át az állami rendszerbe, nem lesz jogosult az állami nyugdíjra.
A bejelentés mind a lakosságra, mind a szakemberekre, de a nemzetközi gazdasági világra is sokkolóan hatott.
Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete.
Az, hogy mennyit költenek a költségvetési célokra az Alap öttagú tanácsának döntésén múlik. A Testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A Testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége, vagy ha az elnököt, tagot kijelölő valamelyik miniszter kezdeményezi. A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet az ÁKK vezetője vagy az általa kijelölt személy.
Az Alap évente május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól.
A beszámolót nyilvánosságra kell hozni. Ezt a beszámolót az ÁKK honlapján közzé kell tenni. Ebben szerepelnie kell az Alap vagyonának összetételének, értékének, a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegének és annak, hogy az államadósság csökkentésére mekkora összeget fordítottak.
Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Az állam akár többet is költhet
A pénztáraknak a 2011. december 31-éig terjedő időszakban (amely a tagdíjak TB nyugdíjrendszerbe történő átirányításának időszaka) a pénztárak feladatai jogszabályoknak és prudenciális elvárásoknak megfelelő végzése érdekében minimális működési bevételre van szükségük.
Ennek érdekében, figyelembe véve a korábbi időszak tapasztalatait és a PSZÁF által végzett számításokat, a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátásához tagonként 265 Ft levonása elegendő forrást biztosítana a pénztárak részére.
A működési költségeket ezen javaslat alapján elsősorban a tartalékokból, majd ezen levonásból kellene finanszírozni.
Utolsó kommentek