Tegnap döntött az Európai Bizottság (EB) és az Ecofin. Eszerint, nem büntethető egy olyan tagállam, amely visszalép egy olyan nyugdíjrendszerbe, amelyet 18 másik uniós tagállam alkalmaz. Ennek értelmében Magyarország - amely március végére már végrehajtja a nyugdíjreform visszafordítását - mentesülhet a tervezett szankciók alól. Érdekes: külföld egyelőre hallgat a konferenciáról, amely a magyar részre vonatkozik, de Matolcsy nyilatkozatát sem kommentálták eddig.
A hazai nyugdíjrendszerrel kapcsolatos híreket Matolcsy György tegnap este sietve jelentette be a sajtónak, ám furcsamód ez eddig semmilyen nemzetközi visszhangot nem kapott. Ennek több oka is lehet: a megállapodásra még várni kell, és majd az Európa Tanács ülésén kerül pecsét a végleges tervekre, illetve még el sem készült a hivatalos dokumentáció.
Videó a konferenciáról 1. rész
Tehát rólunk egyelőre hallgatnak az Ecofin konferenciával kapcsolatban külföldön. (Az igazsághoz tartozik, a külföldi gazdasági hírek között most az írek 85 milliárdos mentőöve a sláger.) Matolcsy György által elmondottak kizárólag magyar forrásokon érhetőek el csakúgy, mint ezek angolnyelvű változatai.
Pedig a pénzügyminiszteri találkozón állítólag arról is konszenzus alakult ki, hogy a szankciónak nem lesz retroaktív hatálya. Ennek értelmében Magyarország, amely március végére már végrehajtja a nyugdíjreform visszafordítását, mentesülne a tervezett szankciók alól. Ugyanakkor, amelyik tagállam a javaslat várhatóan nyár végi elfogadása után lépne át a kétpilléres rendszerbe, azt már szankcionálná a tervezet.
A nyugdíjjal kapcsolatos változtatások költségvetési egyenlegre gyakorolt hatásával kapcsolatban Matolcsy azt is elmondta, hogy az Eurostat már eddig is bevételként számolta volna a magánnyugdíjpénztárakból befolyó bevételeket, a túlzottdeficit-eljárásnál pedig a mai konszenzus segíthet sokat a befolyó összeges elszámolásában.
Akkor most mit tudni?
A nyugdíjreformokkal kapcsolatos megbeszélésekről az alábbiakat tudni az Európai Tanács sajtóközlemény-vázlata alapján:
- A Tanács megvitatta, hogy a nyugdíjreform hatásait hogyan lehet beilleszteni az EU Stabilitási és Növekedési Csomagjába
- Erről egy jelentést nyújtanak be az Európai Tanácshoz, amely december 16-17-én ül össze; a jelentést még októberben kérte a Tanács
- Pár tagállam több pilléren nyugvó nyugdíjrendszert vezet(ett) be – magán és állami rendszerek vegyesen – és útmutatást kért azt illetően, hogy az ezekkel kapcsolatos költségeket hogyan kell elszámolni
- Ezek a költségek rövidebb távon növelik az államháztartás hiányát, azonban hosszabb távon segítséget jelentenek a kiadások fenntarthatóságában
A miniszter elmondta, február elején már az EB elé tárnák az új magyar növekedési és stabilitási programot, amelynek segítségével a szándék szerint az ország kikerülne majd a túlzottdeficit-eljárás alól.
Videó a konferenciáról 2. rész
Újabb ellentmondások
Megállapodás ugyan nem született a brüsszeli ülésen a nyugdíjreform másik nagy kérdésével, az elszámoltathatósággal kapcsolatban, ám a pénzügyminiszterek már közel állnak a kompromisszumhoz – ezt már Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja közölte.
Ennek némileg ellentmond a lengyel pénzügyminiszternek a brüsszeli tárgyalásokat követően tett nyilatkozata. Jacek Rostowski a PAP lengyel hírügynökségnek azt mondta: hajlandók márciusig elhalasztani az elszámolásról szóló egyeztetést annak érdekében, hogy a vita ne mérgezze meg az uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóját.
Ennek némileg ellentmond a lengyel pénzügyminiszternek a brüsszeli tárgyalásokat követően tett nyilatkozata. Jacek Rostowski a PAP lengyel hírügynökségnek azt mondta: hajlandók márciusig elhalasztani az elszámolásról szóló egyeztetést annak érdekében, hogy a vita ne mérgezze meg az uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóját.
Olli Rehn tegnap még azt is hozzátette, különös jelentősége lesz annak, hogy egy-egy ország nyugdíjszisztémája egyébként hosszú távon fenntarthatónak mutatkozik-e, vagy a költségvetési pozíció javulása netán rövid távú tényezőknek tudható be.
Ez utóbbi kitételek alapján hazánknak nem jelentene komoly könnyebbséget az uniós kompromisszum – feltételezve, hogy a kabinet egyáltalán hajlandó lenne visszafordítani a második pillér jelentős gyengítésére az utóbbi hetekben hozott döntéseket.
Magyarország államadóssága ugyanis még a magánnyugdíjpénztárak tulajdonában lévő kötvények figyelembevételével is jóval 60 százalék felett lenne, a nyugdíjrendszer pedig hosszabb távon nem éppen egyensúlyi helyzetet vetít előre.
Utolsó kommentek