Nemcsak itthon, hanem külföldön is kiverte a biztosítékot a hazai nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása, a pénztárak villmágyors szétverése. Külföldi szakértők is értetlenül nézik, hová vezethet ez a folyamat. A nyugtalanság nő, ismét negatív színben tüntetnek fel bennünket, az uniós tagállamok amúgy is az egyik legelmaradottabb országát, mint akinek a minta Argentína lenne. Nemzetközi körkép.
Bloomberg: Argentína a minta?
Le Monde: ultimátum a magánnyugdíjpénztári tagoknak
„A magyar kormánynak a magánnyugdíjpénztárak elleni puccsa" súlyosbította a befektetők bizalomvesztését, és az Európai Bizottságot is reagálásra késztette – írja a Francia Le Monde. A lap szerint, "Budapest nyugati partnerei most már növekvő nyugtalansággal figyelik azt, ahogy az Orbán Viktor vezette konzervatív jobboldal hat hónapja átformálja a törvényhozást és felszámolja a hatalmi ellensúlyokat". Arról is írnak, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben még arról beszélt, hogy azt a járulékrészt, amelyet a munkavállalók a magánnyugdíjpénztáraknak fizetnek, 14 hónapon át az állami kasszába fogják téríteni a költségvetési hiány csökkentésére. November 24-én azonban a lap szerint a kormány "valóságos ultimátumot" intézett a magánnyugdíjpénztári tagokhoz amikor 2011. január 31-ig szabott időt arra, hogy a megtakarításukkal együtt átlépjenek az állami rendszerbe. Különben elvesztik jogosultságukat az állam által garantált nyugdíjhoz, amelyhez a kötelező járulékot a munkáltatóknak egyébként továbbra is be kell fizetniük.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések többmilliárd dolláros felfüggesztése – összességében a nyugdíjrendszer második pillérjének felszámolása – komoly kockázatokat jelent az állami büdzsé számára. A jelenlegi befizetések nem képezik az állam nettó vagyonát, a jövőbeni befizetésekkel együtt azonban a jövő nyugdíjasainak járó tartozás is megjelenik – állítja a CSFB elemzője. Hozzátette, ha nem változtatnak a rendszeren 2011-ben már komoly problémák jelentkezhetnek a költségvetésben.
A Goldman Sachs számításai szerint, ha a magánpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe az 7,4 százalékkal csökkentené a GDP arányos adósságállományt; a JP Morgan elemzése szerint ugyanilyen arányú visszalépés enyhébb csökkenést hozna: az adósságállomány a jelenlegi 83-ról 77 százalékra mérséklődne. A fiskális bizonytalanság és a kockázat azonban 2012 után megugrik, hiszen ezután válik esedékessé az IMF és az EU által nyújtott kölcsön visszafizetésének jó része
EU: Aggódunk!
Az Európai Unió pénzügyi biztosa viszont aggódik az új magyar nyugdíjrendszer miatt. Amoden Altafaj Tandio, az unió pénzügyi biztosának szóvivője azt mondta: várják, hogy a magyar hatóságok tisztázzák a lépéseiket. Úgy gondolják ugyanis, ez egy nagyon érzékeny kérdés, de csak akkor tervezik, hogy lépéseket tesznek, ha látják, hova fut ki ez a folyamat.
A büdzsé tervezetével ellentétben a brüsszeli testület nem vette figyelembe azt a hatást, amelyet a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe való tömeges visszalépés gyakorolhat a költségvetésre. A jelentés egyébként még csak „a visszalépés lehetőségének a megnyitásaként” utal a kormány nyugdíjterveire, ami nyilvánvalóan nem tükrözi a múlt heti bejelentéseket.
Ezt jelzi az a brüsszeli számítás is, amely mindössze 20 százalékos visszalépési arányt feltételezve állapítja meg, hogy az a GDP 2 százalékával csökkentené a hiányt és egy százalékkal az államadósságot.
Matolcsy egyébként a napokban durván nekiment az Európai Bizottságnak.. A nemzetgazdasági miniszter szerint „hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan” az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése.
A legtöbb munkaképes korú magyar tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak -számol be a TWSJ. A hárommillió tag megtakarítása 2,8 ezer milliárd forint, vagyis a magyar GDP mintegy 10 százaléka. Ennek az összegnek a felét külföldi és magyar értékpapírokba fektették be, a fennmaradó részt pedig államkötvényekbe.
Businessweek: nehéz lesz az alapok működése
A lap által idézett AP-jelentés ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar kormány terve nem államosítja ugyan közvetlenül a magánnyugdíjpénztárakat, ahogyan azt Argentína tette 2008-ban, de jelentősen megnehezíti az alapok további működését.
(Felhasznált források: Világgazdaság, Heti Világgazdaság, MTI, Ecoline, Portfolio)
Utolsó kommentek