Három szakszervezeti tömörülés tartott demonstrációt szombaton a budapesti Rossevelt téren. Többek között a 98 százalékos különadó és a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ellen tiltakoztak. Ezen kívül jogbiztonságot, igazságosságot és megbecsülést követeltek.
Az elfogadhatatlan intézkedéseket az érdekegyeztetés törvényes rendszerének semmibevételével, a választójogi szabályokból fakadó kétharmados parlamenti többséget felhasználva fogadták el. A petíciót a kormány nevében Fekete László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának osztályvezetője vette át.
Papp Zoltán, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében hangsúlyozta: a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem dolgozói nem várnak köszönetet, csak tisztességes munkáért tisztességes bért, mert a hó végén már csak apró csörög a zsebükben. A jogszerűen járó kifizetésekért tömeges pereket kell indítani, egy rendőr élete pedig már két új motorgumit sem ér - mondta, hozzátéve: tiltakoznak a politikai támadások miatt is.
Az egészségügyi rendszernek már csak a romjai léteznek, a rendszerből annyi pénz hiányzik, amit már nem tud pótolni sem az ott dolgozók tudása, sem lelkesedése; a hónap végén nem jut infúzióra, a bérek megalázóan alacsonyak, a szakma elöregszik, mert a külföld elcsábítja a kitűnően kiképzett fiatalokat - sorolta a problémákat Sebestyén Erika egészségügyi dolgozó.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra: az oktatási rendszer az elmúlt húsz évben hatszor változott, a mostani ideológia pedig, amit "szemérmesen értékrendnek neveznek", felszámolja az önállóságot, a szülői és tanulói jogokat, hogy mindenki szófogadó, engedelmes alattvalókká váljon. Az új életpályamodellel kapcsolatban megjegyezte: nincs még egy szakma, ahol ennyiszer kellene bizonyítaniuk a dolgozóknak az alkalmasságot.
- Itt vagyunk, mert semmibe veszik jogainkat, és rólunk, nélkülünk döntenek - mondta Varga László, aSzakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. Kijelentette: nemet mondanak a szociális és társadalmi párbeszéd semmibevételére, a keresetek vásárlóértékének csökkentésére, a közszféra bérbefagyasztására, az igazságtalan adórendszerre, a hatalmi politizálásra és a félelemre". Igent mondanak azonban a munkahelyekre, a foglalkoztatásra, a tisztességes és mindenki számára elérhető oktatásra, egészségügyre és nyugdíjrendszerre, az igazságos és méltányos bérre, amiből lehet élni és családot alapítani, az olyan szociális ellátórendszerre, amely nem megbélyegzi, hanem segíti az elesetteket, s a valóban együttműködő társadalomra, ahol az azonosságok fontosabbak, mint a különbségek - fogalmazott.
(fotó:metropol)
Ördöghné Pataki Etelka, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nőképviseletének tagja úgy vélekedett, hogy az a kormányzati javaslat, amely szerint a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, diszkriminatív és elfogadhatatlan, mert ha nem a szolgálati viszonnyal számolnak, elvész a tanulásra fordított idő. A javaslatot Mátyás király és a székely lány esetéhez hasonlította, aki "vitt is, meg nem is" ajándékot a királynak. Küzdeni kell a korengedményes nyugdíjért is, hogy ahol a cég ezt is megteheti, a munkavállaló elmehessen korengedménnyel nyugdíjba - hangsúlyozta.
Fodor Rita, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnöke azt kifogásolta, hogy amit a magán-nyugdíjpénztári tagok 12 év alatt összegyűjtöttek, azt a kormány a költségvetési lyukak betömésére használja.
Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke kifejtette: mindenki csalódott, mert miközben azt ígérték, hogy biztonságos és élhető Magyarországot hoznak létre, azt tapasztalni, hogy semmi nincs biztonságban. - Nagyon fontos, hogy itt vagyunk, és ennyien, és így vagyunk itt, mert azt kell mutatnunk, hogy nem lehet minket megosztani - jelentette ki. Arról, hogy a bérmegállapodás aláírása után miért vannak ott, azt mondta: 690 ezer kollégájukról van szó, akiknek egyelőre semmit nem ígértek, csak azt, nem kapnak egy fillért sem, viszont elküldik őket.
Utolsó kommentek