A Matolcsy-féle törvényjavaslatban természetesen szerepel -a hatalmas belföldi és külföldi visszhangot és nemtetszést kiváltott- a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása is.
Milyen változásra számíthatnak az átlépők és azok, akik magánnyugdíjpénztári tagok maradnak?
A törvényjavaslat 2011. január 31-ig megteremti - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés alapján – a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy arról rendelkezzenek, számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át.
A visszalépés lehetősége fennáll azon személyek esetében is, akik 2011. február 1-jét megelőzően vonulnak nyugdíjba és magánnyugdíjpénztári tagságukra tekintettel részesülnek saját jogú nyugellátásban.
A törvényjavaslat 2011. január 31-ig megteremti - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés alapján – a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy arról rendelkezzenek, számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át.
A visszalépés lehetősége fennáll azon személyek esetében is, akik 2011. február 1-jét megelőzően vonulnak nyugdíjba és magánnyugdíjpénztári tagságukra tekintettel részesülnek saját jogú nyugellátásban.
A törvényjavaslatban foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok hozzájutnak nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamához, vagy rendelkezhetnek annak önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztárba, vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlára történő átutalásáról. Azon magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek reálhozama negatív, úgy lépnek vissza az állami, munkafedezeti pillérbe, mintha ki sem léptek volna onnan, azaz nyugdíjcélú befizetésük inflációval növelt összege teljes mértékben jóváírásra kerül.
A törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni
számlanyilvántartás jogszabályi hátterét.
A javasolt szabályok részletesen meghatározzák a nyugdíjrendszerváltás módját: azon magánnyugdíjpénztári tagoknak kell nyilatkozatot tenniük, akik meg szeretnék tartani magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyukat.
Meddig kell nyilatkozni?
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idő 2011. január 31- én zárul. Amennyiben a törvényjavaslat 2010. december 16-ig elfogadásra és kihirdetésre kerül, a
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idő 2011. január 31- én zárul. Amennyiben a törvényjavaslat 2010. december 16-ig elfogadásra és kihirdetésre kerül, a
magán-nyugdíjpénztári tagoknak elegendő idő (45 nap) áll rendelkezésre döntésük meghozatalára.
A törvényjavaslat egyik leghangsúlyosabb eleme, hogy aki nem lép vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az ugyan 2011. december 31-ét követően is teljesíti kötelező magánnyugdíjpénztári befizetését (a teljes munkavállalói, azaz 10 %-pontos mértékben) magánnyugdíjpénztárába, azonban ettől a dátumtól kezdődően nem jogosult a társadalombiztosítási pillérből nyugdíjellátásra, azaz mintegy „kiszerződik” az állami társadalombiztosítás rendszeréből.
Szerzett jogai természetesen nem sérülnek, azaz eddig az időpontig megszerzett
Szerzett jogai természetesen nem sérülnek, azaz eddig az időpontig megszerzett
társadalombiztosítási ellátási jogosultsága megmarad.
Fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történő felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradék teljes egészében az állami pillérből kerül megállapításra.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságának megteremtése lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést.
A magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekkel, a felállításra kerülő pénzügyi alap döntéshozatali rendjével, a vagyon kezelésével és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti a törvényjavaslatnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló része. Az Országgyűlés – a javaslat elfogadása esetén – létrehozza a jogi személyiséggel felruházott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.
Az özvegyi járadék
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult
személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet,
amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
Adózás
A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010.
november 3-a és 2011. január 31-e között történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.
A bővös szám
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása:
Sz = h + (1-h) * 0,75 ,
ahol:
Sz= az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és
a teljes elismert szolgálati idő
h = a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szolgálati idő .
A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is
napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.
Utolsó kommentek