Az országgyűlés hétfő este elfogadta a nyugdíjtörvényt.

A parlament 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodó szavazattal elfogadta a nyugdíjreformalapról és szabad pénztárválasztásról szóló törvénytervezet, melyet még az utolsó pillanatban módosítottak.  Ezzel a képviselők az 1998-ban bevezetett vegyes állami és tőkefedezeti elemeket vegyítő nyugdíjrendszer végleges felszámolását szavazták meg.

A törvény szerint mindenki kiírja magát az állami nyugdíjrendszerből, aki 2011. január 31-ig nyilatkozik arról, hogy pénztártag marad – a kormány egy zárószavazás előtti módosítóval  a gondolkozási időt február végéig tolta ki.

Az erre vágyók csak személyesen nyilatkozhatnak majd az állami nyugdíjbiztosító legközelebbi kirendeltségén. A korábbi munkaviszony alapján járó állami nyugdíjjogosultságot ők sem vesztik el, csupán a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik után nem szereznek újabb jogosultságot, miközben a nyugdíjjárulékot (amit a törvény nyugdíj-hozzájárulásra keresztel) változatlanul fizetniük kell.

Zavar a köbön

 - Az állami rendszerbe visszalépők sem lehetnek túl boldogok. A törvény alapján például elveszítik jogukat, hogy szabadon megnevezzék nyugdíj-megtakarításaik örökösét. A kormány azt ígéri, hogy az állami rendszerben is lesz egyéni számlavezetés, azonban ennek részleteit a most elfogadott törvény nem tartalmazza.

- A törvény alapján az sem egészen tiszta, hogy pontosan hol és az országban hány helyen  tudnak személyesen nyilatkozni azok, aki pénztártagok maradnának.

- Azt sem lehet tudni, hogy az államhoz kerülő megtakarítások inflációt meghaladó hozamát ki és mikor fogja kifizetni. A nyugdíjpénztárak – akiknek egyébként a törvény az alapszintű működéshez sem hagy elegendő pénzt – előre jelezték, hogy a törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A törvény hatályba lépésével létrejön a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő Alap, ami kezelheti a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő várhatóan több ezer milliárdos megtakarítást.

Az állam a nyertes

A törvény lényegében a privát nyugdíj-megtakarítások államosítását indítja be, ennek egyik eredményeként a költségvetés a négyéves kormányzati ciklus legnagyobb egyszeri bevételét könyvelheti el.

(forrás: index)