Friss topikok

Utolsó kommentek

A faguriga és a maraton

2010.12.02. 16:56 | Maradok | 29 komment

 Érdekes „tanulmánnyal” lépett be közvetlenül is a nyugdíjvitába a minap a Századvég Gazdaságkutató Zrt.. A cég, amelynek fő feladata állítólag „a magas szakmai színvonalat képviselő, tudományos igényű, gazdasági és társadalmi jellegű kutatások elvégzése” lenne, először egy sajtóközleménynek nevezett word dokumentumban, majd egy hosszabb Magyar Nemzet cikkben tárta a nyilvánosság elé: „a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál.” Sólyom László egykori főkommunikátora újdonsült nyugdíjszakértőként csillogó szemmel osztotta meg a közszolgálati televízióban is a „tanulmány” fő megállapításait.

 
Kamatos Kamat szakértőnk (hogy a Századvég kutatóihoz hasonlóan mi is maradjunk a névtelenség homályában), miután elolvasta a Századvég közleményét, a következőt mondta: „faguriga legyek, ha a Századvég szövegéből bármi is kiderül arra vonatkozóan, hogy milyen számítási modellel jutottak erre az eredményre”. (Azt már csak zárójelben tette hozzá, hogy milyen kutató az, aki nem a kutatását publikálja, hanem név nélkül közleményt ad ki róla?)
 
Ha már a Századvég nem osztja meg velünk „tanulmányának” részleteit, szakértőnk segítségével megpróbáljuk saját magunk értelmezni, milyen számítás alapján juthatott a kutatóintézet a fenti eredményre!
 
A közlemény szövegéből vélelmezhető, hogy a „kutatók” az államkötvények átlagos forint-hozamú kamatos kamatát számolták ki, majd az államadósság mértékét vetették össze az összes eddigi járulékbefizetéssel.
 
Ez a metodika viszont Kamatos Kamat szerint úgy nettó hülyeség, ahogy van. 
 
Az első, egyben elemi hiba a kamatokat és a piaci értéket összevetni. Ha ugyanis minden pénztár névértéken vette volna a papírokat és lejáratig tartotta volna, akkor pontosan fillérre annyi lenne a kamatbevétele, mint a költségvetés kamatkiadása. Ebből csak a költségeket lehetne levonni, ami - ha a működési és vagyonkezelési, letétkezelési díjat is beleszámítjuk – szignifikánsan kevesebb, mint a Századvég adata.
 
A második elemi hiba, hogy ha a pénztárak a vagyonukat csak hosszú lejáratú állampapírokban tartották volna, akkor annak értéke mostanra megnégyszereződött volna.
Ez a számítás ugyanis csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cash flow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt, vagy nem csökkent) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia. 
 
De ez az ideális helyzet soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma. Ennek tetőpontját 2009. év jelentette, amikor 62 ezer 52 év feletti ember tért vissza vagyonával együtt az állami rendszerbe. Ráadásul: a pénztáraknak nem csak az ismert kifizetési (garancia díj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj) kötelezettségei, hanem likviditás-tartási kötelezettsége van, azaz nem minden pénzt fektethet be, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el.
 
Az egy dolog, hogy a cash flow a pénztárak oldaláról nem egyenletes, de a befektetés időpontjától függően iszonyú nagy bukták voltak a MAXC-ben is. Ez jól látható az alábbi táblázatban is, és könnyen előfordulhatott, hogy egy rossz napon vett MAXC másnap már akár 4 százalékkal is kevesebbet ért.
 
Magánnyugdíjpénztári portfóliók negyedéves nettó hozamai VS. MAXC
 
 
Ezért aztán a cash flowk és a beérkezéskori indexek vizsgálata nélkül a Századvég és a többi kormányközeli szakértő számítása nem több, mint egy jókora porhintés, szakmai köntösbe csomagolva.

De hogy a laikusoknak is kicsit érthetőbb legyen a dolog: a magán-nyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból lett létrehozva, hogy a pályakezdők 40 év (!) munkaviszony után az állami TB nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják. Magyarán ennyi ideje van egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni.
 
Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél csinálunk kasszát, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki. Az összkép azonban a pénztárakra nézve 12 év elteltével is kedvező. A pénztárak – egy kivétellel – pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, sőt, több portfolió reálhozama a 3 százalékot is meghaladta. (Az n.a. azt jelenti, hogy az adott pénztár nem 1998-tól működik, így esetében a 12 éves reálhozam nem értelmezhető. A Prémium Magánnyugdíjpénztár 2010. július 1-jével egyesült az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral.)
 
* 2010. évi adat az I-III. negyedévre vonatkozik
 
 
A nyugdíjpénztárak tehát hosszú távon képesek kiemelkedő teljesítményre, lényegében ők a pénzügyi közvetítő rendszer maratonfutói. A kormányközeli kutatók viszont már a 12. kilométernél leállítanák a versenyt, és egy teljesen fals állás alapján eredményt próbálnak hirdetni.  Az eredmény még így sem őket igazolja.

 



A bejegyzés trackback címe:

https://maradok.blog.hu/api/trackback/id/tr232488805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

papamaci1 2010.12.02. 18:52:27

Tizenkét év alatt mondjuk 3%-os reálhozam. Nagy szó.....A felhalmozási időszak végére az mennyit fog érni ?

(Ha veszel egy festményt, egy ékszert az mekkora hozamot produkál?)

A szántóföld 10 év alatt 90%-al drágult. Évi 9% hozam...

papamaci1 2010.12.02. 18:54:34

Közben hány gazdasági válság lesz még a "felhalmozási idő"
végéig ?

2010.12.02. 19:19:38

Elvtársak, kilóg a lóláb! Miért is akarták privatizálni nem is olyan régen a mnyp-akat?

bennfentes9 2010.12.02. 19:25:21

Ha elfogynak az érvek, jön a komcsizás.
Ha viszont nézitek a grafikont, az állampapírhozamok ugyanolyan mélyrepülésben voltak a válság alatt, mint a pénztárak hozamai. Ráadásul az állam semmiféle hozamot nem garantál, csak azt mondja, kapsz nyugdíjat 20 év múlva ha megéled a 70 éves nyugdíjkorhatárt. Az olyan értékőrzők mint a festmény, ékszer, termőföld válságidőkben jó, amikor nincs válság, próbáld meg eladni. Illikvid, csak mélyen áron alul tudsz tőle megszabadulni.

szamarhegy 2010.12.02. 20:32:44

Az idén ősszel elkészült NGM tanulmány is egy prekoncepcióra épülő, szakmailag egy féléves zárthelyi szintjét se hozó fércmunka volt, úgy látszik erre van most igény és megrendelő...

kicsinadal 2010.12.02. 20:51:49

@papamaci1: na pont ilyen isis szinten számol a Századvég, ami politikai intézetből hirtelen gazdaságkutató lett. Nevetséges. Ha igaz is lenne, hogy 90 százalékkal drágult a szántóföld, mint ahogy egyébként ez is egy baromság, az akkor se 9 százalékos éves hozam, mert minimum az inflációval illene korrigálni. Ébresztő!

középmotoros · http://majomcsapda.inda.hu 2010.12.02. 22:16:18

sziasztok
méjkuss van arról, hol áll a vita a tiszteltházban a javaslatról. azt tudni hogy a maszop ebben nem vesz részt (akkó meg miért vannak ott, na mindegy, ez nem téma ők már a múlt örökre). egyáltalán elkezdték már?
láttam a tévében a szőke fejét miközben felolvasta, de a szaxavak hallatán (nominálértéken?)nagyon elbizonytalanodott, és meggyőződést gyüjtött a csíjéből. a szeme azért elárulta, hogy nem érti amit olvas. nem van egyedül, énsem, pedig van közöm hozzá. demindegyi is, az időzítés és a téma gusztustalan és rosszindulatú szerintem. palástolja azt amiről a médiva viszontnem számol be, a parlamenti vitanapot. méj médiakuss van megint....

OkoskaTo:rp 2010.12.02. 23:22:14

@kicsinadal: És ráadásul a 10 év alatti 90% az évenkénti 6,6%-os hozamhoz tartozik. (Gyengébbek kedvéért: kamatos kamat, 1,066 ^ 10 = 1,9)

aum 2010.12.02. 23:59:39

3% reálhozam 12 év alatt borzasztó kevés. Az állampapírok reálhozama éves 3% körüli.
A pénztárak évi több tízmilliárdba kerülnek, ebből 12 év alatt ki is jöhet a hiányzó 500 milliárd.

is 2010.12.03. 00:25:34

es egyebkent a kamatokat meg minek beszamolni? mindenki tudja, hogy igen, amig el nem kezdodnek a kifizetesek, addig ez egy takarekoskodas. ha nem takarekoskodunk, akkor meg hitelt kell felvenni. 1998-2000-ben tudott csokkeni a hiany mnyp mellett is. nem igaz, hogy a nyugdijat csak hitelbol tudtuk volna epiteni, de almokat kellett almodni, keteves kotlsegvetst kellett csinalni negativ elsodleges egyenleggel. es aztän a 2006-ig ezt meg csak fokozni.

a Szazadveg futtasa ki az elemzeset a kifizetesi idoszakra is: 2013-tol csokkeno teher, 2020 korul mnullszaldo, onnan meg nyereseg, mert onnantol az allam mar kevesebbet fizet, ott jonnek vissza kamatok.

olyan ez, mint a szoloultetveny: evekig csak viszi a penzt, mire eloszor terem. na ez egy 15 eves szoloultetveny. mar 13 eve koltjuk ra a penzt, es mindjart termore fordulna, es akkor kivagjuk az egeszet. hat ha ez ertelmes dolog, en megeszem a kalapom.

zfuly 2010.12.03. 09:14:33

A "kissé" elfogult válasz a Századvég alapkérdését elegánsan sutba dobja: mennyi a MNYP-kben felhalmozott vagyon értéke és mennyi az erre az időre jutó társadalmi költség?

Azaz mibe kerül nekem, be nem lépőnek ez a laza úri huncutság?

Érzésem szerint igen igen sokba. Thx IMF és THX eddigi kormányok. A MaNyuP-ok csak éltek a lehetőséggel. És hogy a dologban komoly privát jövedelem van, bizonyítja a reklámok hada és a "maradok" kampány erőssége. Erre a kiadásra vajon kaptak felhatalmazást a tagoktól a pénztárak? Vagy ezt a főnökség fel nem vett 3 havi jövedelméből fizetik???

zfuly 2010.12.03. 09:17:45

@is: "1998-2000-ben tudott csokkeni a hiany mnyp mellett is. nem igaz, hogy a nyugdijat csak hitelbol tudtuk volna epiteni, de almokat kellett almodni, keteves kotlsegvetst kellett csinalni"
1998-2000 kormánya meg az álmok álmodói ugyanazok voltak. A mínusz 4-6 %-os elsődleges egyenleget utánuk sikerült megoldani. Ja, és a MNYP be nem számítása statisztikai trükk volt, attól még a finanszírozás kiadása folyamatos teher.

bennfentes9 2010.12.03. 10:58:23

Mihez képest kevés?
Az állami nullához képest? Az állam ugyanis nem biztosít semmiféle hozamot, csak a nyugdíjak reálértékének megőrzésére tesz ígéretet. Tehát állami=nulla reálhozam, max. indexálják a nyugdíjat.
A reálhozam nem egyenlő a hozammal. Reálhozam a hozam infláció feletti része, nyugat-európában 3-5 százalék a nyugdíjalapok reálhozama. Szóval kevésnek a magyar 3 százalékot nem nevezném.

kicsinadal 2010.12.03. 11:20:06

@zfuly: A Századvég kérdését persze fel lehet tenni, csak éppen mindenféle egzaktságot nélkülöz. Mi az hogy társadalmi költség szerinted, mi a tudományos definíció és az a nemzetközi sztenderd képlet, amivel ki kell számolni? Ugyan már... A probléma éppen az, hogy valós adatok és számok helyett megy a parasztvakítás, sőt már a kriminalizálás is. Azt nem értem, hogyha valóban a nyugdíjak megvédésének nemes szándéka vezérli a kormányt, akkor miért van szükség az emberek megzsarolására?

kicsinadal 2010.12.03. 11:29:23

@OkoskaTo:rp: Na igen, pont az a gond szerintem ebben a nyugdíjtörténetben, hogy az istenadta nép általános tudásszintjéhez és ingerszintjéhez képest nagyon bonyolult a történet. Azt értik, hogy ellopták, eltőzsdézték, meg 1000 milliárd, meg állami garancia, satöbbi. Azt, hogy 12 éves átlagos hozam, meg reálhozam, meg portfolio, meg ilyenek, azt nyilván nem:( És a kormány ezt pontosan tudja és ki is használja.

zfuly 2010.12.04. 16:44:20

Szerintem a kérdést fel kellene tenni, csak épp sem a Századvég, sem a pénztárak nem adnak rá korrekt választ.

A "társadalmi költség" eléggé széles körben használt makroökonómiai fogalom, azt nem hiszem, hogy magyarázni kellene.

Abban lehet (és kell is) vitatkozni a kormánnyal, hogy az implicit államadósság explicitté tétele szükséges volt-e,ha már megtörtént, akkor visszacsinálandó-e, és ha visszacsinálandó, akkor azt így kell-e végrehajtani.

További kérdés, hogy a művelet pénzpiaci hatásának társadalmi költsége nem üti-e ki az egészet.

Szóval ezeket kellene megbeszélni, nem ócska frázisokkal meg hozamtáblázatokkal dobálódzni.

A pénztárak védekezése számomra egyszerűen azért nem mérvadó, az ottani menedzsment a saját pénzét, egzisztenciáját félti.

Batkaa 2010.12.05. 02:52:43

Tényszerűen igaz, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer elmúlt 12 évében alacsonyabb hozamot ért el, mintha a befizetett járulék és hozamai kizárólag állampapírokba került volna.
Tényszerűen igaz, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer 12 éves hozamát meghaladja a pénztárszolgáltatók ezalatt ilyen-olyan jogcímen beszedett díja.
Tényszerűen igaz, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerbe csatornázott járulék államháztartási hiányt idézett elő, amit az államnak hitelfelvétellel kellett kompenzálnia és ennek kamatait adójukból a járulékfizetők finanszírozzák, vagyis ezt a rendszerszintű működés értékelésekor figyelembe kell venni.

Hagyjuk kérem azt a közhelyszerű lózungot, hogy az állam rossz gazda. Érdekes módon a válság során világszerte osztogatott amerikai dollárban számított ezermilliárdos állami kezességvállalások során ez a rossz duma egészen elhalkult...

Nem képesek megcáfolni, hogy rossz üzlet volt belevágni az egész magánnyugdíjpénztári bolondériába. Mármint a járulékfizetőknek és a magyar államnak, természetesen. Mert azt készséggel elhiszem, hogy az alapkezelőknek és a mögöttük álló pénzügyi egyesüléseknek remek bolt volt.
Helyezkedhetünk akár olyan véleményre is, hogy "elkezelték" az alapkezelők a rájuk bízott pénzt, a hiány sokkal nagyobb, mint bárki gondolná és ezért most ez a hatalmas kampány, hogy ne derüljön ki a pontos mérleg, vagy nem?
Miért nem okszerű cáfolatokat tesznek közzé, ellenőrizhető adatok nyilvánosságra hozásával?

Lesznek szívesek talán akkor a következő blogbejegyzésben tételesen cáfolni ezt is:
Hozam helyett viszem
magyarnemzet.hu/portal/747796

A megjelenés óta (nov. 13.) egy sorban sem reagáltak rá.

Tételes cáfolatot tegyenek közzé, ne két sorban lehülyézzék a szerzőket. Ráérnek, nem? Amekkora összeget a Stabilitás, illetve a pénztárkezelők erre a propaganda kampányra költenek, talán kitelik belőle.

Batkaa 2010.12.05. 02:58:24

@zfuly: Valamit lépni kell, ez egyértelmű.
A felsoroláshoz hozzávehetjük az EU-t is, mert az ő döntésük tette elodázhatatlanná a döntést.

Mellesleg elvileg levezethető és belátható, hogy az mnyp-i rendszerre pontosan ugyanúgy hat az aktív keresők számának csökkenése, mint az állami nyugdíjrendszerre.
Így tehát a mnyp-i rendszernek már a létrehozását sem a járulékfizetők jóléte indokolta. Ez a mi keresztünk.

Batkaa 2010.12.05. 03:01:26

@kicsinadal: Vajon aki "átlagos hozammal", meg "reálhozammal", meg "portfolioval", meg "ilyenekkel" dobálózik, az érti-e amit mond?

Batkaa 2010.12.05. 03:09:27

@is: "a Szazadveg futtasa ki az elemzeset a kifizetesi idoszakra is: 2013-tol csokkeno teher, 2020 korul mnullszaldo, onnan meg nyereseg, mert onnantol az allam mar kevesebbet fizet, ott jonnek vissza kamatok."

Mitől lenne nyereség? Az állam pontosan a jelölt időszakban kezd egyre többet fizetni nyugdíjra, mert nagy létszámú korosztályok érik el a nyugdíjas kort. Vagyis a deficit folyamatosan növekszik, a hitel kamatát viszont adóbevételből kell törleszteni. Örvendezhetnénk, hogy mennyire növekszik a nyugdíjmegtakarításunk (ha igaz lenne), csakhogy közben a másik zsebünkből meg kifizetjük kamatra.

bennfentes9 2010.12.05. 11:04:57

@Batkaa
Ez a Magyar Nemzetes cikk ugyanazt számolgatja szerintem:

"A pénztári vagyon 2009 végén 2649 milliárd forint volt, ehhez számítsuk hozzá azt a 15 milliárd forintot is, amelyet időközben a pénztártagoknak kifizettek, hiszen ez a pénz is náluk maradt. A végösszeg 109 milliárd forinttal több, mint amennyit a befizetők addig a perselybe bedobtak. (Minden számítást erre az időpontra összpontosítunk.)"

1. A pénztári vagyon már 3050 milliárd forint
2. Csak 2009-ben visszalépett 62 ezer tag az állami rendszerbe, aki vitte a 88 milliárd forint megtakarítását magával.
3. A 1998-2008 között is visszaléptek egy csomóan.
4. 15 milliárdot kifizettek szolgáltatásra.
5. A Stabilitás reagált erre a cikkre is, például itt: stabilitas.hu/?p=14341

Tehát ugyanabba a hibába esett a Magyar Nemzet cikke is mint a Századvég...Rossz adatokból téves következtetést vont le. Kéne néha a Magyar Nemzeten kívül mást is olvasni, cimbora :)

Batkaa 2010.12.05. 12:07:25

@bennfentes9: Hol vannak azok a hiteles adatok, amire egy elemzésben támaszkodni lehet? A PSZÁF 2009-es adataiból indultak ki a számításoknál, mint ami egyedül hitelesnek tekinthető.

A becsatolt reakcióban nincs tételes reagálás, csak arra reagál a Stabilitás, amire neki tetszik.
Részletesen, tételről tételre cáfolják meg az állításokat (ha tudják), ez a minimum!

bennfentes9 2010.12.05. 15:11:18

A Stabilitás cáfolata is a PSZÁF idősoraira támaszkodik :) Egy kis olvasnivaló az általad hitelesnek tekintett forrásból:

www.pszaf.hu/topmenu/sajto/pszafhu_sajtokozlemenyek/tajek_nypteljesitmeny_2009.html

Visszalépők száma: 71 804 2009-2010-ben

www.pszaf.hu/data/cms762369/idosor_penztar_2010__II_negyedev_Vegso.xls

Utóbbi adatsoron szépen össze lehet adni az 1998-2008 között visszalépők számát: 167 453 fő.

Összesen: 239 257 fő.

A visszalépők vagyonát a PSZÁF adatsora a pénztáraknál veszteségként tünteti fel, jóllehet ez a vagyon egy az egyben visszakerült az állami rendszerbe. Ez több százmilliárdos nagyságrendű torzulást okozott a Századvég számításában, ahogy a Magyar Nemzet cikkében is.

Mondhatjuk úgy is: jól benézték, ahogy Te is :)

Batkaa 2010.12.05. 18:38:11

@bennfentes9: Átnézve a táblázatokat, nem látom be, hogy arányaiban miért módosul az a helyzet, hogy a mnyp-i rendszert 12 év távlatában nem lehet sikeresnek tekinteni?

Rendben, az 500 milliárd szép kerek összeg, jó kommunikációs eszköz, de ha 420 vagy 250 vagy 600 milliárd az összesített hiány, teljesen mindegy, mert a lényeg, hogy nem hozza az elvárt működési hatékonyságot. 12 év után le lehet vonni ezt a következtetést.

Morfologista 2010.12.06. 14:07:45

@Batkaa: Arról elfeledkezel - amit egyébként a vitatott Századvég jelentés is elismer - hogy a "hiány", vagy "veszteség" nem a rendszer hibája, hanem a béna szabályozásé. Az az elhibázott döntés, hogy a gazdasági világválság előtt fél évvel kötelezték a manyupokat arra, hogy töltsék fel a portfóliókat 40-50%-nyi részvénnyel. Ezt hibát a rendszer és a manyupokat kezelők számlájára írni enyhén szólva is csúsztatás!!! Az a helyzet, hogy IMF ide - Gazdaságkutató oda, senkinek nem sikerült bebizonyítani (mert nem is lehet), hogy a rendszer maga hibás. A magas költségszinteket is jogszabályokban rögzítette a mindenkori kormány. A hozamok alacsonysága is a mindenkori szabályozás mellékterméke.

Batkaa 2010.12.06. 21:38:25

@Morfologista: Nem "kötelezték a manyupokat"! A törvény megadta a lehetőséget a különféle portfóliók alkalmazására, sok pénztárkezelő pedig a lehetőség első pillanatában átsorolta a járadékfizetőket, mert számukra a minél nagyobb kockázati hányad hozza a jövedelmet. (Állampapírból nem folyik be jutalék.)
A szabályozás jelen állapota a pénztárkezelők lobbitevékenységének eredménye.
Az elmúlt években pedig az államot irányító kormányzat finoman szólva a lobbicsoportok irányából megnyilvánuló akaratokat készségesen tette magáévá.

A kérdés tehát, hogy az elmúlt évek szabad halászata után most a megszigorított magánnyugdíjpénztári rendszernek kell-e adni újabb kísérletezési lehetőséget vagy lehetőség szerint vissza kell csatornázni az államhoz, ahol tervezhető alapokra kerül?
A válasz egyértelműen vissza kell vinni állami irányítás alá.

Morfologista 2010.12.07. 12:05:33

@Batkaa: Nem vitatom, hogy lobbitevékenység létezik/létezett, de meggyőződésem hogy szakmai alapokon nyugodott. Könnyű elképzelni, hogy a manyupok vezetői gátlástalan oligarchák, akik bármire képesek a nagy dohány érdekében, de biztosan állíthatom, hogy nincs így. Íme felvetésed cáfolata:

A választható portfóliós rendszerre áttérésre 1 évük volt a pénztáraknak. Nem dönthettek úgy, hogy nem térnek át. (Lássuk be, hogy van abban ráció, hogy azok, akiknek 30-40 évük van a nyugdíjig, azok nagyobb kockázatú, de nagyobb várható hozamú portfóliókban tartsák a megtakarításukat).

A jutalékot a brókercégek kapják, nem sok közük van sem a magánnyugdíjpénztárakhoz, sem azok vagyonkezelőjéhez. Ha volt lobbitevékenység az kizárólag a manyup tagok érdekében történt. Szerinted miért jobb a manyupnak, ha több melója van a több portfólióval és még a kockázata is nő? Ráadásul a megváltozott portfólió összetétel miatt a költségei a többszörösére nőttek mind a pénztáraknak mind a vagyonkezelőknek, miközben a díjvonás nagyságára csökkenést helyezett kilátásba már az előző kormány! A manyupoknál is és a vagyonkezelőknél is rengeteg új emberi és informatikai fejlesztéssel járt a többportfóliós rendszer bevezetése, mindezt csökkenő díjtételek mellett. Szerinted ebben mi a biznisz? Sokkal egyszerűbb lett volna az 1 portfólió: kevesebb mozgástér, kevesebb kockázat, kevesebb erőforrás, ugyanakkora díjelvonás.

Nagyon jól hangzik az összeesküvés-elméleted csak éppen semmi alapja nincs.

macca17 2010.12.08. 14:28:04

batkaa: bizony kötelező volt létrehozniuk a választható portfoliós rendszert, és az ajánlásokban ott is volt: ha 50-10 éved van a nyugdíjig, ne válaszd a növekedésit, hanem inkább maradj a konzervatívban.
nagyon nem mindegy h 250 vagy 500 mrd a költség. bár mondjuk utóbbinál is egy pénztártag éves költsége mindösszesen 13889 ft, ha pedig 250, akkor ennek a fele, azaz mintegy évi 7000 ft. többet vesznek le rólad a bankok a számlavezetésért, bakker

Twitter