Még az elfogadás előtt, számos ponton módosította a költségvetési bizottság a nyugdíjreformról és a szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvényjavaslatot. Az egyik legfontosabb kiegészítés, hogy a munkaadó által fizetendő 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék átnevezése munkáltatói nyugdíj-hozzájárulássá nem január 1-jén, hanem csak jövő év december 1-jén lép hatályba.
A Parlament költségvetési bizottsága máris belenyúlt az új törvénytervezetbe.
Most a szóban forgó javaslat úgy épül fel, hogy az a pénztártag, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, nem részesül a munkáltató által fizetendő 24 százalékos járulékból. A diszkrimináció kizárása miatt - a törvényjavaslat benyújtása előtt - a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a munkaadói 24 százalékos járulékadóvá alakul.
Most a szóban forgó javaslat úgy épül fel, hogy az a pénztártag, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, nem részesül a munkáltató által fizetendő 24 százalékos járulékból. A diszkrimináció kizárása miatt - a törvényjavaslat benyújtása előtt - a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a munkaadói 24 százalékos járulékadóvá alakul.
Ezzel szemben a törvényjavaslatban „munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásként” szerepel. A bizottság módosító indítványa nem nyúl az elnevezéshez, csupán a hatálybalépését tolja el 2011. december 1-re.
A módosító javaslat indoklása ugyanakkor adónak nevezi a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást.
A hatályba lépés eltolását pedig azzal indokolja, hogy az új típusú nyugdíjszolidaritási hozzájárulás - mint közvetlen és egyéni biztosítási jogosultságot nem generáló köztehertípus - az egészségügyi hozzájáruláshoz (EHO) hasonlóan külön törvényi szabályozást igényel. Erre pedig már kevés az idő.
A módosításba bekerült egy kiegészítés is, amely a magánnyugdíjpénztárakban való maradással kapcsolatos. Ez így szól: „a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról, személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnél (nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell nyilatkoznia.
Azt a magánnyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi.” Ez a helyszíni nyilatkozattétel. Ennek lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől.
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató
magánnyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A nyilatkozattételre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja majd meg.
A kormány „szédítő” tempójának köszönhetően, többek között a magánnyugdíjpénztárak, illetve a nyugdíjrendszer szétverésére öszpontosító törvénytervezetet, akár pár napon belül el is fogadhatja az Országgyűlés.
Utolsó kommentek