Egyszerre három csapást mért a magánnyugdíjpénztári rendszerre a Matolcsy György által péntek éjszaka beterjesztett törvényjavaslat – mondja Bába Julianna. A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke az Indexen olvasható Maradok blog (maradok.blog.hu) által készített exkluzív videó-interjúban többek között közölte: nem indítanak polgári elégedetlenségi mozgalmat, nem lépnek ki a politikai porondra, de a legvégsőkig elmennek a jogi eszközök felhasználásában annak érdekében, hogy a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról” szóló törvény hatályba lépését megakadályozzák.
Bába Julianna szerint a választás az állami és magánrendszer között nem szabad, hiszen a maradni szándékozókat durva szankciókkal sújtja az állam. Egyfelől továbbra is ugyanakkora közteherviselést ír elő a számukra, de cserébe nem nyújt semmiféle szolgáltatást, másfelől adminisztratív eszközökkel is lehetetlenné teszi a maradást. Országosan 33, Budapesten pedig egy helyen nyilatkozhatnak a tagok esetleges maradási szándékukról, ami fizikailag is nonszensz másfél hónap alatt úgy, hogy közben tartanak a karácsonyi ünnepek. Az esetleg életben maradó pénztárakra előírt működési költségek pedig „a hideg vízre” sem lesznek elegendőek. Eközben az egyéni számlavezetés az állami rendszerben egy illúzió, lévén, hogy a befolyó pénzeket azonnal elköltik nyugdíjkifizetésre és adósságcsökkentésre. Így a kormány ígérete nem jelent mást, mint egy „tartozom neked cetlit”, amit 20-30 év múlva lehet majd egy másik kormánynál beváltani.
Az elnök visszautasította magát a „nyugdíjtőzsde” szó használatát is, mint mondta: a tőzsde ugyanolyan piac, mint ahol a vasárnapi ebédrevalót veszik meg a háziasszonyok. Csak itt hús és krumpli helyett értékpapírokat lehet venni. A pénztári hozamokkal kapcsolatos kormányzati kritikákra reagálva kijelentette: a pénztárak az idei évben 2 és 5 százalék közötti pozitív reálhozamot (azaz infláció feletti hozamot) értek el, de tíz éves időtávban is 1-2 százalék feletti a reálhozam. Ráadásul a pénztáraknál lévő számlákon a maguk fizikai valójában is ott vannak a részvények, kötvények, befektetési jegyek, amit - ha a törvény lehetővé tenné – akár másnap mind a 3 millió 90 ezer pénztártagnak oda lehetne adni. Ráadásul a pénztárak külföldi befektetéseik lehetővé tették, hogy a jövőbeni nyugdíj ne csak a mindenkori magyar gazdaság és állam teljesítményétől függjön.
Ez a történet már többről szól, mint a magyar magánpénztárak – mutatott rá Bába Julianna, hozzátéve: az igazi kérdés az, hogy vannak-e még Magyarországon olyan alkotmányos „Rubiconok”, amit egyetlen kormánynak sem szabad átlépnie, bármilyen nemes is a cél. A Stabilitás Pénztárszövetség szakmai szervezetként soha nem fog politizálni, egyetlen felhatalmazása van a tagságától, mégpedig hogy legjobb szakmai tudása képviselje 3 millió magyar pénztártag érdekeit. Nem kívánnak Jeanne D’arc-ként harcolni a kormánnyal szemben és belekeveredni a nagypolitikába. De a legvégsőkig elmennek a jogi eszközök alkalmazásában, miközben bíznak a parlamenti képviselők, a köztársasági elnök és Alkotmánybíróság bölcs belátásában. Ha pedig nem marad más út, külföldi fórumokon keresnek elégtételt a tagjaikat ért sérelmek orvoslására. A televíziókban és az interneten futó Maradok! kampányt egyelőre nem állítják le, a tagjaiknak pedig azt tanácsolják: a törvénytervezet elfogadásáig senki ne tegyen semmit, várják ki, hogy mi lesz a jogi eljárások vége.
A Maradok blog a későbbiekben további exkluzív interjúkat közöl a nyugdíjvitával kapcsolatban.
Utolsó kommentek