Aki egyetért az alábbi nyilatkozattal, töltse ki a csatolt beadványt és küldjön el belőle egy példányt az Alkotmánybíróságnak. A Stabilitás Pénztárszövetség ma már postára adott egy ilyet. Minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély, hogy az AB mielőbb napirendre tűzi kérdést.

maradok.blog.hu/media/file/ind%C3%ADtv%C3%A1ny%20AB.pdf

A magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos hivatalos álláspontok olyan előnyöket sorolnak a felosztó kirovó rendszer mellett, amelyek nem valóságosak. Erősen kétséges a nyugdíjak előre kalkulálhatósága, mint ahogy az "olcsóság" is vitatható. Az állami rendszerben egy főre 10 ezer forint költség esik, a magánrendszerben 6 ezer.

Mindenekelőtt egy alapvető tétel: az első pillérnek  nevezett felosztó-kirovó rendszer szükséges és fontos eleme a munkaképes kor után jövedelmet biztosító nyugdíjrendszernek. A társadalom aktív munkavállalói által közvetlenül, vagy a béreik arányában a munkáltatóikon keresztül az adott évben befizetett járulékok és az ugyanabban az időszakban a nyugdíjak formájában kifizető társadalombiztosítási szisztéma a generációk közötti jövedelem újraelosztás, szolidaritás rendszere.

Csepegtetve jönnek a részletek a kormány nyugdíjdöntésével kapcsolatban. Így például tegnap este fű alatt hozta nyilvánosságra a kormányzati kommunikáció, hogy a "pénztárak az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos költségeket érvényesítik a magán-nyugdíjpénztári tag követelésével (reálhozam) szemben". Első olvasatra úgy tűnik, hogy a pénztártagok fizetik majd az "államosítás" költségeit.  

 

Az országgyűlés hétfő este elfogadta a nyugdíjtörvényt.

A parlament 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodó szavazattal elfogadta a nyugdíjreformalapról és szabad pénztárválasztásról szóló törvénytervezet, melyet még az utolsó pillanatban módosítottak.  Ezzel a képviselők az 1998-ban bevezetett vegyes állami és tőkefedezeti elemeket vegyítő nyugdíjrendszer végleges felszámolását szavazták meg.

Békés tiltakozó demonstrációt tartott több civil szervezet vasárnap a Hősök terén. A szervezetek az ellen tiltakoztak, hogy a kormány államosítja a tagok magán-nyugdíjpénztárakban felgyűlt személyes vagyonát. A Maradok! képes összefoglalója az eseményekről.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnap ismét bejelentette:  egyre több a hír arról, hogy nincs jó kezekben a magán-nyugdíjpénztári vagyon. Való igaz, a kormányzati propaganda-gépezet egyre több hírt próbál kreálni arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak voltaképp a nemzet sorsrontói, amelyek nélkül még a nap is másképp sütne ránk. Már alig várjuk, hogy valami rejtett kamerás felvétel is előkerüljön, ahogy ez Szlovákiában, Ficoék pénztári attakja során történt.  

Tegnap döntött az Európai Bizottság (EB) és az Ecofin. Eszerint, nem büntethető egy olyan tagállam, amely visszalép egy olyan nyugdíjrendszerbe, amelyet 18 másik uniós tagállam alkalmaz. Ennek értelmében Magyarország - amely március végére már végrehajtja a nyugdíjreform visszafordítását - mentesülhet a tervezett szankciók alól. Érdekes: külföld egyelőre hallgat a konferenciáról, amely a magyar részre vonatkozik, de Matolcsy nyilatkozatát sem kommentálták eddig.

Aggodalmas és kitartó a harc, amelyet a pénztárakat tömörítő szervezet folytat a magánnyugdíjrendszer szétrobbantása ellen és az emberek megtakaírtásának védelmében.

Az érvek is jók, a közvélemény sem nézi észrevétlenül, miként tenné rá a kormány a „kezét” a leendő nyugdíjukra.

De van egy másik ketyegő bomba is, ez pedig a demográfia problémája. 
 
 
 

Három szakszervezeti tömörülés tartott demonstrációt szombaton a budapesti Rossevelt téren. Többek között a 98 százalékos különadó és a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ellen tiltakoztak. Ezen kívül jogbiztonságot, igazságosságot és megbecsülést követeltek.

Még az elfogadás előtt, számos ponton módosította a költségvetési bizottság a nyugdíjreformról és a szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvényjavaslatot. Az egyik legfontosabb kiegészítés, hogy a munkaadó által fizetendő 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék átnevezése munkáltatói nyugdíj-hozzájárulássá nem január 1-jén, hanem csak jövő év december 1-jén lép hatályba.

 Érdekes „tanulmánnyal” lépett be közvetlenül is a nyugdíjvitába a minap a Századvég Gazdaságkutató Zrt.. A cég, amelynek fő feladata állítólag „a magas szakmai színvonalat képviselő, tudományos igényű, gazdasági és társadalmi jellegű kutatások elvégzése” lenne, először egy sajtóközleménynek nevezett word dokumentumban, majd egy hosszabb Magyar Nemzet cikkben tárta a nyilvánosság elé: „a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál.” Sólyom László egykori főkommunikátora újdonsült nyugdíjszakértőként csillogó szemmel osztotta meg a közszolgálati televízióban is a „tanulmány” fő megállapításait.

Nemcsak itthon, hanem külföldön is kiverte a biztosítékot a hazai nyugdíjrendszer drasztikus átalakítása, a pénztárak villmágyors szétverése. Külföldi szakértők is értetlenül nézik, hová vezethet ez a folyamat. A nyugtalanság nő, ismét negatív színben tüntetnek fel bennünket, az uniós tagállamok amúgy is az egyik legelmaradottabb országát, mint akinek a minta Argentína lenne. Nemzetközi körkép.

Bloomberg: Argentína a minta?  

Egyszerre három csapást mért a magánnyugdíjpénztári rendszerre a Matolcsy György által péntek éjszaka beterjesztett törvényjavaslat – mondja Bába Julianna. A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke az Indexen olvasható Maradok blog (maradok.blog.hu) által készített exkluzív videó-interjúban többek között közölte: nem indítanak polgári elégedetlenségi mozgalmat, nem lépnek ki a politikai porondra, de a legvégsőkig elmennek a jogi eszközök felhasználásában annak érdekében, hogy a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról” szóló törvény hatályba lépését megakadályozzák.

A Matolcsy-féle törvényjavaslatban természetesen szerepel -a hatalmas belföldi és külföldi visszhangot és nemtetszést kiváltott- a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása is.

Péntek este beterjesztette a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvényjavaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

De miről is szól az a javaslat, amely alajaiban változtatja meg a nyugdíjrendszert, hiszen a nemzetgazdasági miniszter közölte, aki nem lép át az állami rendszerbe, nem lesz jogosult az állami nyugdíjra.

A bejelentés mind a lakosságra, mind a szakemberekre, de a nemzetközi gazdasági világra is sokkolóan hatott.
 

Matolcsy György körülbelül harminc perc alatt „végzett” a magánnyugdíjpénztárak képviselőivel a mai, ám annál egyoldalúbb meghallgatáson, ugyanis a miniszter kész tényeket közölt, a szakmai érveket meg sem hallgatta.

A jövőt csupán homályosan vázolta, semmilyen konkrétum nem hangzott el annak kapcsán, hogyan képzelik el az öngondoskodás jövőbeli intézményét.  Biztosan nem így:

Ma délelőtt a nyugdíjpénztárak képviselőit az NGM-be hívta Matolcsy György. Vajon miről volt szó, mi fog történni? Ott voltunk, összefoglaló:

Az addig rendben van, hogy nyugdíjügyben tenni kell valamit. Na de így, ilyen szervezetlenül, ilyen kapkodva és elhamarkodva, ahogyan Orbán Viktor és kormánya hirtelen meghozta azt a döntést, hogy a magánnyugdíjpénztárakból szabad lesz az átlépés az állami nyugdíjrendszerbe, szinte felfoghatatlan.

Hová lesz a pénzem, ki kezeli majd és milyen szervezetet hoznak létre a kezelésére, ki lesz annak a vezetője, hogyan és miként kapom vissza öregkoromra? …és ezzel beindul az agresszív gépezet. Sajtóértesülések szerint is rengdeteg a bizonytalanság.

Egyelőre több forgatókönyvet modelleznek a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Aki a hirtelen visszalépés mellett dönt, valószínűleg nem tudhatja, hogy mi vár rá.

Aki tehát a visszalépéssel bedobja eddigi megtakarításait a közösbe, az jelen állás szerint búcsút inthet a pénzének. Vagy mégse? Ki tudja, én biztosan nem. És ahogyan elnézem, senki nem tudja. Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől, érdemes is várni vele, amíg a részletek nem tisztázottak.